Szerzők > Heitor Villa-Lobos

Heitor Villa Lobos (1887 – 1959)

Choros

Gavotte Choros

A legnagyobb jelentőségű nemzetközi hírnevet is szerzett, XX. századi brazil zeneszerző, Heitor Villa-Lobos Rio de Janeiroban 1887. március 5-én született. Apja, aki érzékeny volt a művészetekre, tanította csellón és klarinéton játszani. Már gyermekkorában nagy hatással volt rá Rio de Janeiro népi kultúrája, és ez a zene egyre nagyobb hatással volt rá.

Apja korai halála után, 1899-től iskolai tanulmányait abbahagyta, és autodidakta módon képezte saját magát tovább és számos népi együttesben játszott gitárjával. Mindemellett csellózással kereste a napi betevőjét színházakban, mozikban, szállodákban. Az 1905-13 közötti sokat utazott, a brazil népzenét tanulmányozta, ami aztán legalapvetőbb meghatározója lett műveinek.

Első önálló szerzői estjére, amely erőteljesen negatív visszhangokat eredményezett, 1915-ben tartották meg. A következő években adott hangversenyei azonban komoly sikereket hoztak. Hírnevére való tekintettel a modern brazil zene képviselőjeként 1922-ben meghívták Sao Paulóba a Modern Művészetek Hetére. 1923-ban elutazott Párizsba, hogy saját és hazája zenéjét megszeretesse az európai közönséggel. Művei világraszóló sikert arattak, és jelentős előadók figyelmét felkeltették többek között Arthur Rubinsteinét vagy André Segoviáét. A klasszikus gitárirodalom legfontosabb és legjelentősebb huszadik századi darabjait Villa-Lobos szerezte és elsősorban Segoviának köszönhetően igen népszerűvé is váltak.

Heitor Villa-Lobos arckép

Villa-Lobos visszatért hazájába és aktívan részt vett a brazil zenei oktatás és nevelés ügyének fellendítésében. 1932-ben zenei oktatásügyi igazgatóvá és felügyelővé választották, majd 1942-ben a frissen alakult Nemzeti Konzervatórium igazgatójának nevezték ki, s jelentős szerepet vállalt a Brazil Zeneakadémia megalapításában. Mindezek mellett tiszteletbeli tagja lett számos európai és amerikai intézmények és egyetemnek. Villa-Lobos mindezen elfoglaltságai mellett a koncertéletben is igen aktív maradt. Fáradhatatlanul járta világ koncerttermeit az '50-es évek végéig és mutatta be műveit. 1959. november 17-én távozott az élők sorából Rio de Janeiróban.